Vasasszonyfáról / Falutörténet

Falutörténet



Neve alapján kezdetben királynéi birtok lehetett. Kisasszonyfalva és Nagyasszonyfalva nevű része 1937-ben egyesült. Templomának titulusa Nagyboldogasszony. Határában avar kori temetőt tártak fel, melynek leletei a Kultúrházban rendezett állandó kiállításon tekinthetők meg. A XX. század két nagy háborúja a község lakosságától is áldozatokat követelt.

Az I. világháborúban 126-an vettek részt, közülük 28-an haltak hősi halált. A trianoni diktátumot követően a revíziós törekvések 1938-41. között részleges sikerrel jártak, azonban az ország belesodródott a II. világháborúba is. Ez utóbbi a helység lakosai közül 21 főnyi áldozatot követelt. Jellemző a század történelmének mostohaságára, hogy róluk csak közel fél évszázad múlva, a rendszerváltozást követően lehetett hivatalosan is megemlékezni.

Birtokosok:

1549-ben: Asszonyfalva: Rumy  
1787-ben: Kisasszonyfalva: Rosthy és mások Nagyasszonyfalva: Esterházy
1836-ban: Kisasszonyfalva: Rosthy Nagyasszonyfalva: Esterházy
 

A község az 1990-ig létezett tanácsrendszerben a söptei közös tanácshoz tartozott, jelenleg az igazgatási faldatokat a Söptei Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

A lakosság számának alakulása:

Adóegységek száma 1549-ben Vasasszonyfa 23  
Lakossága 1697-98-ban: Kisasszonyfalva: 144 Nagyasszonyfalva: 178
Összlakosság 1787-ben: Kisasszonyfalva: 167 Nagyasszonyfalva: 257
Házak száma 1787-ben: Kisasszonyfalva: 30 Nagyasszonyfalva: 41
Lakosság 1913-ban: Kisasszonyfalva 330 Nagyasszonyfalva: 391
Lakossága 1933-ban: Kisasszonyfalva: 322 Nagyasszonyfalva: 409

 


« Vissza az előző oldalra!

Önkormányzat Vasasszonyfa - Magyar